Tegnap részt vettem egy szuper kettlebelles szemináriumon, amit Ivánchich András RKC és Hetey Péter RKC kollégák tartottak. A kurzus a TGU (turkish get up, azaz török felállás) nevű gyakorlatot vette górcső alá.
Már több, mint egy éve űzöm ezt a sportot, nagyon megszerettem. Rengeteget küzdöttem pl. a derékfájással, térdsérüléssel, melyek mára szinte tünetmentesnek mondhatók. Emellett rengeteget erősödtem, ügyesedtem, formálódtam az elmúlt egy év alatt. A kettlebell jótékony hatásairól egy előző bejegyzésemben már olvashattatok.
A TGU gyakorlat azonban mindig mumus volt a számomra. Nagyon összetett mozgásforma, és éreztem, hogy kb. egy mozdulatom sincs a helyén benne. Ezért is mentem el a szemináriumra. Meg kell mondjam leesett az állam, hogy mennyivel összetettebb és hasznosabb ez a gyakorlat, mint én azt képzeltem. A srácok nagy-nagy precizitással mentek végig a gyakorlat 7 lépésén. A gyakorlat elvégzése nagyon informatív abból szempontból, hogy rávilágít a problémákra. Ilyen lehet a csípő és a váll kötöttsége, a mellkasi terület kötöttsége, a lumbális szakasz instabilitása, stb. Számomra most lett egyértelmű, hogy a török felállás egy diagnosztikai és egy rehabilitációs rendszer egyben.
Szakmailag is rengeteget tanultam a kurzuson, minden egyes lépésnél végignéztük milyen tényezők akadályozhatják a helyes mozgáskivitelezést, és ezekre mindre korrekciós gyakorlatokat is tanultunk. Én pont egy mellkasi sérülés miatt 3 hét kihagyás után voltam, ami kissé akadályozott engem, de így is nagyjából végig tudtam mozogni a kurzust. A sok kihagyás miatt nem voltam a legjobb formában, így most nincs olyan porcikám, ahol ne lenne izomlázam :) De ezek pont a fontos helyek: két lapocka közötti terület, a széles hátizom területe, a hasizmok, farizmok, a combfeszítők és a comb közelítők területén.
Innen is gratulálok a fiúknak, nekem szenzációs élmény volt, mind a sport szerelmeseként, mind szakmailag gyógytornászként!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése